A Save The Children [Mentsük meg a gyerekeket] Nemzetközi Szervezet 2000 óta vizsgálja az anyák helyzetét. Mostani felmérésük - amit azzal a kérdéssel lehet a legjobban megfogni, hogy „Melyik országban a legjobb anyának lenni?” - 160 (43 fejlett és 117 fejlődő) ország adatbázisára épült. A legrégebbi adatok 2003-ból valóak, míg az információk többsége 2008-as, 2009-es eredetű.

Nagyon jól hangzik az a szlogen-mondat, hogy „Hol a legobb anyának lenni?”, azonban mit is kell érteni a „legjobb” jelző alatt? Amikor először találkoztam ezzel a felméréssel, olyanokra gondoltam mint például: nők átlagéletkora, iskolázottság (legmagasabb iskolai végzettség) kérdésköre, szinglik és párkapcsolatban élők arányának becslése, a nők politikában betöltött szerepe, stb. Az internetet böngészve nem találtam olyan hírportált, ahol teljes egészében összefoglalták volna, hogy a szervezők milyen tényezőket is gondoltak relevánsnak ennek a témakörnek a körüljárására. Az eredeti összefoglalóban (http://www.savethechildren.org/publications/state-of-the-worlds-mothers-report/SOWM-2010-Women-on-the-Front-Lines-of-Health-Care.pdf) az alábbi kritérium-rendszert találtam: 2 nagyobb csoportra osztották a kutatni kívánt mutatókat: az anyák helyzetét feltérképezőkre, valamint a gyermekek jól(l)étét vizsgálókra, melyek az alábbiak szerint oszlanak további alcsoportokra:

I. AZ ANYÁK HELYZETE

1. milyen esélyekkel indul szülésnél (milyen egészségi állapotban van, milyen körülmények között, hány terhessége volt addig, milyen időközönként követték egymást a gyerekek, stb.), a gyermekágyi halandóság mellett a populáción belüli termékenység is fontos tényezője a felmérésnek

2. bújtatottan azt mérik, hogy a nők mennyire képesek szabályozni, tervezni a gyermekvállalásukat (képesek-e megvárni, hogy az ő érettségüknek megfelelő időben érkezzen a baba) azáltal, hogy használnak-e modern fogamzásgátlót

3. a szülésnél van-e jelen szakképzett kísérő (definíciójuk szerint orvos, ápoló vagy szülésznő), ami szintén arról árulkodik, hogy lehetőség van-e országos szinten arra, hogy csökkentsék az anya-, illetve a csecsemőhalandóság mértékét

4. a nők várható élettartama, ami tükrözi az egészségügyi, szociális, valamint gazdasági helyzetét az anyáknak

5. az anyák iskolai képzettségéről árulkodik az a mutató, hogy a nők hány éven át kötelezettek iskolába járni, ami azért fontos, mert elméletileg több eséllyel bír egy iskolázott nő a pénzkereset tekintetében, illetve egy képzettebb nő elvileg szakszerűbben képes ellátni a gyermek körüli teendőket (etetés, iskoláztatás, kielégítő egészségi állapot fenntartása), mint egy kevésbé képzett nőtársa

6. a nők gazdasági állapotát a nők keresetének a férfiakhoz képesti arányában határozták meg, de hogyan is jön ez ide? Úgy, hogy az anyák „valószínűleg felhasználják befolyásukat és az ellenőrzésük alatt álló forrásokat, hogy elősegítsék gyermekeik érdekeinek érvényre jutását”. Ennek tükrében, ha az anyák meg vannak fizetve (amiről az ugyanazon elvégzett munkáért kapott fizetések aránya a nem-mezőgazdaságban dolgozó nők és férfiak között tanskodik), valamint ha gazdasági források felett rendelkeznek hatalommal, akkor ott a gyerekek gyarapodni tudnak

7. a másik gazdasági állapotot kifejező tényezőként tekintik a szülési szabadságot, ami alatt a szülési szabadság időtartamára, valamint mértékére kell gondolnunk

8. a nők politikai helyzetét a nőknek a nemzeti kormányzásban való részvételi arányával jellemzik, ami a nők és gyermekek jogainak képviseletében játszik fontos szerepet

II.A GYERMEKEK HELYZETE

1. az 5 éves kor alattiak halálozási rátája

2. az 5 éven aluli korosztály tagjai között a mérsékelt, illetve kóros soványságban szenvedők aránya (ennek a tényezőnek a vizsgálata a megbetegedések arányára enged következtetni, valamint ugyanennek a korosztálynak a fizikai és kognitiív fejlődéséről szolgálhat információval)

3. az általános iskolába jelentkezők (függetlenül az életkoruktól) és az abban az évben iskolakötelesek aránya (itt érdemes megjegyezni, hogy ez a szám ideális esetben 100% fölé is mehet, hiszen az általános iskolát kezdők között szerepelhetnek olyanok is, akik vagy korábban (magyarországi viszonylatban 6 éves kor előtt) kezdik meg tanulmányaikat, vagy az iskolaköteles életkort 1-2 évvel meghaladottan)

4. az előző pontban meghatározott arányszámítás, csak az iskolai éveket megelőző időszakra vetítve

5. a lányok általános iskolába történő beiratása a fiúk létszámához viszonyítva (a lányok iskoláztatása az egyik leghatékonyabb eszköz a nők és a gyermekek jó(l)létének fejlesztésére)

6. az 5. pont számításához hasonlóan kell képezni a lányok középfokú iskoláztatásának arányát

7. a lakosság hány százalékban jut iható vízhez (fejenként min. 20 liter naponta, valamint az ivóvíznek kényelmesen elérhető közelségben kell lennie, máskülönben nem értendő bele ebbe a kategóriába), ami a jó egészség mutatója is egyben

Most már kézzelfoghatóbb a kérdés értelmezhetősége: MELYIK ORSZÁGBAN A LEGJOBB ANYÁNAK LENNI?

A fent említett szempontrendszerre építve győztesként Norvégia került ki, ahol legjobb anyának lenni. Ausztrália és Izland lett a 2. és 3. helyezettje a dobogónak. Negyedikként Svédország végzett (tavaly még listavezető volt), míg 5. helyen Dánia neve szerepel. Hatodik helyezettként Új-Zéland követi, aztán Finnország és Hollandia áll a 7. és 8. helyen. Belgium és Németország zárja a sort a 9. és 10. helyezéssel. (A többi országot a fentebb említett linken ki lehet keresni a felsorolásból. A 36. oldaltól tárgyalják az országokat részletesebben.)

Informatív még a sereghajtó országok listája is, melyekről az áll a tanulmányban, hogy „az első 10 ország fordítottja”:

151. Egyenlítői-Guinea

152. Eritrea

153. Szudán

154. Mali

155. Kongói Demokratikus Köztársaság

156. Jemen

157. Bissau-Guinea

158. Csád

159. Niger és a sort ténylegesen lezáró

160. Afganisztán

Végszóként álljon itt, hogy a „Hol a legjobb anyának lenni?” előző blog-bejegyzésemben említettem, én Európán belül Magyarországra szavazok. Európa bejött. Jogosan merül fel a további kérdés: A jelenleg 21. helyen álló MAGYARORSZÁG MIKOR LESZ BENNE AZ ELSŐ 10-BEN, ha nem is az első helyen? Erre a kérdésre nem akarok és nem is tudok pontos választ adni, ehelyett viszont egy dolgot meg tudok erősíteni: nagyon jó anyának lenni! Ezt a véleményt osztja ez a kedves írás is: http://baratno.com/view.php?arclid=2005050903

Jó olvasást!

Üdv:

Gizus

www.kismama-portal.hu (HAMAROSAN ÉRKEZIK)

www.kismama-portal.blog.hu

A bejegyzés trackback címe:

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.